A butadién színtelen gyúlékony gáz, amely vízben nem oldódik, és főként a gumi szintézisében használják.
Szárítási követelmények
A kémiai alkalmazásokban, mivel a butadién a reakcióban részt vevő nyersanyag, az általános ipari víztartalomnak 50 PPM-nél kisebbnek kell lennie, finom vegyi reagensekben történő alkalmazásoknál pedig a víztartalom kevesebb, mint 1 PPM.
A butadiéngumi gyártása során a nyersanyagok víztartalma csökkenti a polimerizációs reakció sebességét és befolyásolja a termék minőségét.
1 A vízmolekulák csökkentik a rendszer viszkozitását és csökkentik a dielektromos állandót.
2 A vízmolekulák könnyen reagálnak a polimer láncokkal.
3 A vízmolekulák befolyásolják az iniciátor hatékonyságát.
Az ipari termelésben a butadién szárítása főként desztillációval, adszorpcióval és membránleválasztással történik. A legszélesebb körben alkalmazott módszer az adszorpciós elválasztás a butadién és a víz fizikai elválasztására. A nagyon költséghatékony molekulaszita anyag a butadién általánosan használt adszorpciós szárítóanyaga.
A molekulaszita jellemzői a nagy adszorpciós hatékonyság, a nagy pontosság, az alacsony költség, a teljes adszorpció utáni regeneráció és a hosszú élettartam. A butadién adszorpciós pontossága molekulaszita szárítással elérheti az 1 PPM-et.
Szárítási folyamat
1. Válassza ki a megfelelő típusú molekulaszűrőt. Amolekulaszitaaz adszorbens képes megvalósítani a butadién szárításának és a szennyeződések eltávolításának funkcióit.
2. Szabályozza a beszívott levegő hőmérsékletét. Az extrém hőmérsékletek befolyásolják a molekulaszita adszorpciós hatékonyságát.
3. A nyersgáz bemeneti nyomásának és áramlási sebességének biztosítania kell, hogy a gáz bejusson az adszorpciós csőtestbe, és elegendő ideje legyen a molekulaszűrővel való érintkezéshez. Ha túl gyors, az adszorpciós hatékonyság csökken.
4. Állítsa be az exportérzékelést és a rendszeres regenerálást annak biztosítására, hogy a molekulaszita tartós, stabil és megbízható legyen.